Egy darabig zökkenőmentesen zajlott - majd botrányba torkollt - egy pécsi irodalmi találkozó.
A tagok verseiket olvasták fel. Egymás után.
Az egyik -újonnan érkezett költő nem kapott azonnal szót.
Sokat kellett várnia. Ezt elégelte meg.
Végül őrjöngésbe kezdett:
"...Divatkampányt csináltam az újságnak.
Videót.
Egy kivetítőn játszottuk be
és természetesen releváns volt
az ott megjelent
amatőr költők számára.
Az iskola tornatermében.
Az amatőr költők számára
minden releváns..." - kiáltozta é nemrégiben kiadott könyvét a padlóhoz vágta,
majd onnan felemelve azt, lapokat tépett ki belőle és szétszórta.
A férfi nem hagyta abba a dühöngést. Így folytatta:
"...Az amatőr költők is relevánsak.
Nyilván relevánsak;
Hiszen az apátiába apatikusok illenek...
Akár a Marsbéli tájra a kőevők !
Aki követ eszik,
annak brilliáns élettér a halott bolygó...!"
Az irodalmi találkozó résztvevői - köztük több gyerek riadtan nézték
a huszonhat éves fiatal költő kirohanását.
A jubileumi összejövetel témája egy antológia kiadás volt.
Egyik különlegessége az volt,
hogy mindenki hozott magával egy képet. Kinyomtatva.
Ami nagyobb,
mint saját maga.
Azzal illusztrálta versét.
Végül a képek már az egész termet elárasztották
a feldühödött férfi pedig győzte magát átvágni rajtuk.
Botladozott, amíg a mikrofonhoz ért
és spontán beleordított :
"Tudtam, hogy nem hibázhatok !
Hisz ennek a rendezvénynek súlya van !
Súlya van
és menete !
Ennek a rendezvénynek forgatókönyve van! " - kiabálta és ruházatát megtépte.
Aztán a rendezvényt a vezető megszakította. A tagok az ebédlőbe mentek.
Ott üdítőt és pogácsát fogyasztottak.
A feltételezhetően beszámíthatatlan állapotban lévő férfi egy lábost vert fakanállal,
hogy menjenek vissza a terembe,
hisz megérkezett az együttes, akiket vártak
és hallgassák meg őket.
Néhány embert meg is próbált
bevonszolni oda...
Szinte már éktelenül ordított.
De a résztvevők
miután fogyasztottak,
hazaindultak.
A dühödt férfinek ez nem tetszett - különös tettre szánta el magát:
Beenyvezte a kezét
és a teremben szétszórt óriási képekbe markolt.
Aztán meztelenre vetkőzött
és az egész testét enyvvel kente be.
Azután a képekre ugrott
és a testére tapadt az összes:
Így -ebben az állapotban ordított a távozó résztvevők után :
"ECCE HOMO! "
A jelenetet követve a riadt tagok után rohant.
Az utcán elesett
aztán a földön vonszolta magát.
Habzó szájjal vergődött. - ahogy többen látták
és közben egyre csak azt skandálta:
"ECCE HOMO ! NÉZZÉTEK ! ÍMÉ AZ EMBER"
A művésztársaság ekkorra már elvonult.
A rendezetlen körülmények közt élő, feltehetőleg pszichés beteg férfi ekkor megpróbált visszamenni az előadóterembe,
ám a portás nem engedte.
/kbgyblog/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése