Így aztán, ha okos vagyok,
kitudhatom, hogyan juthatok be
az országodba!
Mert induljak ki az emberből.
Kit enged be az ember az ő saját berkeibe?
Azokat, akiket jónak tart.
Azokat, akik szeretik őt.
Akik jó szándékból jönnek,
nem haszonlesésből.
Ha magamból indulok ki,
beengedek olyanokat is,
akik más alternatívát dicsérnek
és nem az én megvalósulásomat.
Viszont nem öldökölnek,
nem rombolnak.
De lesznek tőlük folyamatos ütközések.
Lesz Élet.
Akkor hát beenged az Isten is ilyeneket.
S a mennyországban van Élet.
Mert hisz mi más lenne az Élet ?
Aki megsemmisíti az ellenfelét,
az gyengébb nála.
Ezt is tudja az Isten.
Akkor a mennyben is lesznek jó témák...
S nem csak az örök békesség madárzenéjéről kell
írnom.
Mert az unalmassá válna.
S mi az unalom? Halál.
Szép halál, kellemes halál.
Vagy rút. Kínzó. Kegyetlen.
Halál.
Az unalom az mindenképp halál...
Tehát remélem bekerülnek a mennybe
a dölyfösködők, a kevélyek,
a nagypofájúak ,
az ügyeskedők, az egymást leigázók,
a levesbe köpők , a bankárok
és a politikusok
S úgy lesz miért élni az íróknak is...
A poklot pedig meghagyják
nyugalomban.
Örök, teljes, békés unalomban.
Ahol nincs miért létezni a művészeknek,
hisz elmondható, hogy Rend van és nyugalom
a Világ Jó .
Magamon tanultam meg,
hogy Isten is így akarja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése